A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) a somvirgak (Cornales) rendjbe tartoz hortenzia (Hydrangea) nemzetsg legismertebb faja, tmrdek kertszeti vltozattal. Az 1800-as vekben Japnbl kerlt Eurpba. Japnban akkor mr vszzadok ta a kertek kedvelt nvnye volt. Nyugat-Eurpa tbb orszgban is termeszteni kezdtk, s mra rengeteg, klnfle virg s (a cserepes virgtl a bokorig) vltozatos nvekeds vltozatt nemestettk ki.

Egy–msfl mter magasra nv, lombhullat cserje. Sok kis virga flgmb alak virgzatt ll ssze; ebben gyakran vannak medd virgok is, megnagyobbodott, sziromszer csszelevelekkel – a kertszeti, bujtatva vagy dugvnyrl szaportott vltozatok gyakran csak medd virgokat hoznak.
Labdaszer virgzata lehet teljesen fehr, krmszn srga, vagy a piros s a kk brmilyen tmeneti rnyalata — ez a fajtn kvl a kalcium- s nitrogn-elltstl is fgg. Ugyanazt a nvnyt a mvels mdjnak s virgzs idztsnek ms-ms megvlasztsval kerti vagy szobai vltozatt is nevelhetjk. A mjusi els ldozsra nevelt fehr virgakat mr decembertl hajtatjk, a kertben tartott pldnyok viszont tbbnyire csak augusztustl nylnak. Van klnsen nagy, fehr virg szi fajtja is, amely mg ksbb kezd virgozni, de egszen a fagyokig. Egyes, napos helyen tartott, kk virg fajtk lombjai sszel vrsbarnra sznezdnek, mg dekoratvabb tve a bokrot.
Az utbbi vekben kaphat, n. Teller-hibridek virgzata eltr a hagyomnyos fajtktl: egy kls, termketlen virgokbl ll kk koszorbl s azon bell pedig apr, termkeny virgok sokasgbl ll. Ezek a fajtk 2 mter magasra is megnhetnek.
A teljesen kinylt virgfejeket oktbertl vzban, eleinte kis vzzel, majd anlkl szrazvirgg rlelhetjk. szi sznket gy sokig megtartjk, de mg ha meg is kopik, a virglabda nha vekig dekoratv marad. A Teller-hibridek tnyrvirgzata szrazvirgnak nem alkalmas.
|