A macska
A macska (m�s n�ven h�zi macska, tudom�nyos nev�n Felis silvestris catus) egy kisebb termet� h�sev� eml�s�llat, amely a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�n bel�l a Felis nem Felis silvestris faj�hoz tartozik, a vadmacska alfaja, b�r a mai rendszertanban ink�bb kezdik k�l�n fajk�nt kezelni az �llatot, ugyanis nagyon sok dologban elt�r az �sek�nt tekintett fajt�l (ez viselked�sbeli �s kin�zetbeli hat�roz� is lehet). �gyes ragadoz�, t�bb mint 1000 faj tekinthet� a zs�km�ny�nak. Emellett meglehet�sen intelligens, beidom�that� egyszer� parancsok v�grehajt�s�ra vagy szerkezetek m�k�dtet�s�re (illetve k�pes �n�ll�an is kisebb feladatok betanul�s�ra)

abesszin macska

A macsk�k sportos alkat�ak, test�k gyors, intenz�v tev�kenys�gre alkalmas, �gy ide�lis a ragadoz� �letm�dhoz. J� fut�k, r�vidt�von k�pesek el�rni az ak�r 50 km/h-s sebess�get is. �z�leteik hajl�konyak, hossz� l�baikkal, rugalmas er�s izmaikkal remek�l ugranak, k�pesek f�gg�legesen felfel� a ker�t�sekre vagy falakra ak�r k�t m�ter magass�gba is felugrani, �ll� helyzetb�l. Emellett igen j� az egyens�ly�rz�k�k (egyens�lyuk megtart�s�t hossz� hajl�kony farkuk is seg�ti), reflexeik gyorsak.

A vadmacska, a h�zi macska �se feltehet�en sivatagi �ghajlaton fejl�d�tt ki, vad �s h�zias�tott form�it hasonl� viselked�sm�d jellemzi. A vadmacsk�k Ausztr�lia �s az Antarktisz kiv�tel�vel �shonosak valamennyi kontinensen. Az �szak-Afrik�ban �l� kis termet� vadmacsk�k t�nnek a h�zias�tott fajt�k legk�zelebbi �s�nek.

A macsk�k �lvezik a meleget �s a naps�t�st, gyakran alszanak napos helyeken. Magasabb h�m�rs�kleten �rzik j�l magukat, mint az emberek, akik sz�m�ra a 44,5 �C-n�l nagyobb b�rfelsz�ni h�m�rs�klet m�r nehezen elviselhet�, m�g a macsk�k akkor kezdik kellemetlen�l �rezni magukat, ha a b�r�k 52 �C-ra melegszik.

Mivel k�zeli kapcsolatban �llnak a sivatagi �llatokkal, r�vid id�szakokra vonatkoz�an ar�nylag j�l t�rik a h�m�rs�klet ingadoz�s�t. Egyes fajt�k, mint a norv�g erdei macska vagy a Maine Coon m�s macsk�khoz viszony�tva vastag sz�rzettel rendelkeznek, amely jobb v�delmet ny�jt a nyirkos hideg id�ben (k�dben, es�ben �s h�ban), �s nedves �llapot�ban is 39 �C k�r�li testh�m�rs�kletet biztos�t.

A legt�bb macska irt�zik a v�zbe val� belemer�l�st�l; kiv�telt legink�bb a t�r�k van fajta k�pez, amely kimondottan kedveli a vizet. A besz�mol�k szerint az abesszin macska �s a beng�li macska is j� v�zt�r� k�pess�ggel rendelkezik.

�r�l�k�ket, amely rendszerint sz�raz, igyekeznek a homokos ter�leteken betemetni. Vizelet�k nagyon s�r�, amely lehet�v� teszi, hogy az �llat a lehet� legt�bb folyad�kot megtartsa.

A macsk�k k�pesek hossz� id�n �t mozdulatlanok maradni, k�l�n�sen a zs�km�nyra val� v�rakoz�s k�zben.

ragdoll k�ly�k

K�ztudott, hogy a macsk�k rendk�v�l ig�nyesek a tisztas�got illet�en, k�r�lbel�l az �let�k 30%-�t t�ltik tiszt�lkod�ssal.A mosakod�s el�seg�ti a test meleg�nek meg�rz�s�t, elt�vol�tja az �l�sk�d�ket �s serkenti a b�r v�rkering�s�t. Nyelv�k papill�ival �s ny�luk haszn�lat�val tartj�k tiszt�n bund�jukat. A macska ny�la j�l tiszt�tja a sz�rzetet, az embern�l azonban allergikus reakci�t v�lthat ki. A macsk�ra allergi�s emberek egy r�sze sz�nan�th�t�l, asztm�t�l vagy b�rki�t�sekt�l szenved, m�sokon azonban nem jelentkeznek az allergi�ra utal� t�netek. N�melyik macska sz�vesen mosdatja a fajt�rsait vagy ak�r a gazd�j�t is. A tiszt�lkod�s k�zben lenyelt �s a gyomorban �sszetapadt �s megszil�rdult sz�rt (melyet bezo�rk�nek neveznek) id�nk�nt ki�klendezik. A hossz� sz�r� fajt�kn�l ez gyakrabban fordul el�, azonban a fel�klendez�s megfelel� �trenddel �s a bunda gyakori �tf�s�l�s�vel vagy sz�rkef�vel val� gondoz�s�val elker�lhet�. A macsk�k k�r�lbel�l ugyanannyi folyad�kot vesz�tenek mosakod�s k�zben, mint a vizel�s sor�n, ez�rt fontos hogy a folyad�k p�tl�s�ra mindig �lljon a rendelkez�s�kre friss, tiszta iv�v�z.

Forr�s: Wikip�dia